2010. augusztus 27., péntek

az én szívem rántott hús, de azon a bunda magány, vágy és rettegés talán...

valahol mélyen minden eltűnő mosoly alatt, mintha bele lenne ékelve az az életérzés, aminek semmi köze nincs a felhőtlen mosolyhoz, és, amivel nem lehet mit kezdeni, vállalni vagy rejteni kell?


komor megélt elfelejtett igazi tiszta pillanatok, amik feltöltenek felhőtlen kinézetű percekért.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése