ilyen az éhes szerelmes én

azok az érezhetetlen határok a szeretet ölelése és a szenvedély esztelensége közt, a megtalált harmónia érzése egy visszaeső diszharmonikusban, az a szó, amit ki se mersz mondani, de kimondod, mert félsz, hogy még nem bírjátok a csendet, a keresés Benne, Önmagadról, vágyakozás és hadd legyek egyedül fogjad a kezem és sétáljunk, bele abba a langyos éjszakába...