az álmok is olyan visszafogottak.
ott az kéne történjen, ami a legnagyobb vágya az embernek.
én tudod... én azokat álmodom, ami ebben a buta valóságban továbbviszi a butaságokat.
ami "álomi" szinten van az, hogy együtt vagyunk.
a hely meg a történés is teljesen alap nélküli volt, olyan, ami lehetne, de igazából senki nem csinálja, nem is fontos a kezembe volt az a valami s már hallottam kintről a hangokat, éreztem, hogy fel kell ébredni, de annyira koncentráltam, hogy ne legyen vége az álomnak, hogy meghalljam a válaszodat.
a kérdés ott lebegett kettőnk közt s az a kép a kezemben.
felébredtem.
a kezemben szorítottam valamit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése